gyerekeklapja.hu

                                               skorpio

A skorpió rovarokkal táplálkozik. Karmos tapogatólábaikkal kapják el zsákmányukat. A vékonyabb tapogatólábakkal rendelkező skorpiók ezután ollóikkal megragadják zsákmányukat, majd megszúrják tüskéikkel. A vastag tapogatólábakkal rendelkező skorpiók lefogják ollóikkal a zsákmányt, és csak akkor szúrnak, ha a zsákmány túlzottan ficánkol. A pókokhoz hasonlóan 1 pár csáprágóval rendelkeznek, de az evolúció során ez a csáprágó pár még egy pár ollóvá alakult át. Ez az áldozat feldarabolására szolgál.

                                                sas

Nagysága és ereje a sasokra, de alakja a héjákra hasonlít. Testhossza 70 cm, szárnyfesztávolsága 150 cm. Teste vaskos, feje nagy, csőre kissé megnyúlt, alacsony, de aránylag gyönge felső kávája éles horogban hajlott, a káva széle kissé kiöblösödő; a csüd legalább kétszer akkora, mint a középső ujj; szárnya rövid, a farka széles és hosszú. A feltűnő jegye a laza bagolyszerű tollazat, amely a fej hátsó részén 15 cm hosszú tollbóbitává hosszabbodik.

                                                kutya

A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezetéhez. A kutya falkábanélő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni. Az együttélés során megfigyeli a gazdáját, és szinte olvas a gondoltaiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a Gazda terveit , illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül, - ellentétben a farkassal - képes gazdája segítségét kérni.  A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, de elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket könnyen megtanulják, de időnként barokkos túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni, vagy olvasni.

                                             ló

A ló hátát alapvetően a test többi részéhez viszonyított hossza alapján jellemezzük. Az ideális háthossz általában a hasznosítás függvénye: a lovassportokban leginkább a közepesen hosszú hát, a hidegvérű fajtáknál a rövid hát az ideális. A ló "farmotoros jármű": erejét, sebességét és teljesítményét nagyban befolyásolja a far alakja és izmoltsága. A hát és a far formája között nincs összefüggés, mindkét testtáj bármelyik formája kialakulhat egy-egy egyednél.

                                                    T-rex

A tény, hogy számos egyedet fiatal Tyrannosaurus rexként azonosítottak, lehetővé tette a tudósok számára, hogy dokumentálják a faj egyedfejlődés változásait és megbecsüljék az élettartamát, valamint meghatározzák az egyedek fejlődésének ütemét. A legkisebb ismert egyed (a Los Angeles Megyei Természetrajzi Múzeum LACMH 28471-es számú lelete, az úgynevezett „Jordan-theropoda”) becsült tömege 29,9 kilogramm, míg a legnagyobb (a Field Természetrajzi Múzeumban levő PR2081-es számú lelet, más néven „Sue”) 5400 kilogramm. Az LACM 28471 csontjain végzett hisztológiai elemzés alapján az állat 2 évet élt, míg „Sue” becsült kora 28 év, ami feltehetőleg közel áll a faj maximális élettartamához.

A hisztológiai elemzés lehetővé teszi más példányok életkorának meghatározását is. A különböző korú állatok tömegének grafikonon való ábrázolásával megrajzolható a tömeg növekedését jelző görbe. A T. rex S alakú növekedési görbéje szerint a 14 év alatti egyedek tömege 1800 kilogramm alatt maradt, az ennél idősebbek viszont drámai növekedésbe kezdtek. A gyors növekedési fázisban a fiatal T. rex évente körülbelül 600 kilogrammal gyarapodott négy éven át. A 18. évnél a görbe újra ellaposodik, ami a növekedés hirtelen lassulását jelzi. A 28 éves „Sue” mindössze 600 kilogrammal nehezebb egy 22 éves egyednél, amely a kanadai Royal Tyrrel Őslénytani Múzeum (Royal Tyrrell Museum of Palaeontology) gyűjteményében található, 81.12.1-es jelzéssel. Egy másik, újabb keletű hisztológiai tanulmány is alátámasztja ezeket az eredményeket, jelezve a 16. életév környékén lelassuló gyors tömegnövekedést. A növekedés mértékében történő hirtelen változás talán a fizikai érettséget jelzi. Ezt az elméletet egy 16–20 év közötti montanai lelet (a Museum of the Rockiesban őrzött 1125-ös számú, úgynevezett „B-rex”) kapcsán állították fel, melynek combcsontjában medulláris szövetmaradványokat fedeztek fel. A medulláris szövet a nőstény madarakban csak költés idején található meg, ami arra utal, hogy a „B-rex” ivarétett lehetett. Egy tanulmány szerint az állat 18 éves lehetett. Más tyrannosauridáknál rendkívül hasonló növekedési görbéket állítottak fel, bár ezeknél a növekedési arány a kisebb felnőttkori mérethez igazodva alacsonyabb.

Az ismert T. rex példányok több mint fele hat évvel a nemi érettség elérése után pusztult el, ebben hasonlítanak más tyrannosauridákra, valamint a ma élő hosszú élettartamú madarakra és emlősökre. Ezeket a fajokat magas fiókakori halandóság és aránylag alacsony fiatalkori elhullási arány jellemzi. A pusztulás mértéke ismét növekszik a nemi érettség elérését követően, ami részben a reprodukciós folyamat nehézségeire utal. Egy tanulmány szerint a fiatal T. rex fosszíliák kis számát az alacsony fiatalkori halandóság okozza; mivel ezek az állatok ritkán pusztultak el, kevés a fosszilizálódott példány. Habár a leletek hiányát a fosszilis rekord tökéletlensége is eredményezheti, az a tény is közrejátszhat, hogy a fosszíliagyűjtők inkább a nagyobb, látványosabb egyedeket keresik.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat